1997-ben Warren Buffett, a híres befektető és multimilliárdos javaslatot tett egy gondolatkísérletre.
– Képzeld el, hogy 24 óra múlva születsz meg – mondta -, és egy dzsinn érkezik hozzád.
„A dzsinn azt mondja, hogy meghatározhatod annak a társadalomnak a szabályait, amelybe belépni készülsz, és bármit megtervezhetsz, amit csak akar. Meg kell tervezned a társadalmi szabályokat, a gazdasági szabályokat, a kormányzati szabályokat. És ezek a szabályok érvényesülni fognak a Te életedben, a gyermekeid életében és az unokáid életében.”
– De van egy csavar – mondta.
– Nem tudod, gazdagnak vagy szegénynek, férfinak vagy nőnek, fogyatékosnak vagy munkaképesnek fogsz-e születni az Egyesült Államokban vagy Afganisztánban. Csak annyit tudsz, hogy egy hordóból kell kivenned egy golyót, benne 5,8 milliárd golyóval. És te vagy az.
– Más szavakkal – folytatja Buffett – részt veszel az általam Petefészek-sorsolásnak nevezett eseményen. És ez a legfontosabb dolog, ami valaha történni fog veled az életed során. Ez többet fog meghatározni, mint az, hogy melyik iskolába jársz, milyen keményen dolgozol és a többi dolog.”
Buffett régóta híve a szerencse szerepének a sikerben. 2014-es éves levelében ezt írta: „A néma szerencse révén [üzleti partnerem] Charlie és én az Egyesült Államokban születtünk, és örökké hálásak vagyunk azokért a döbbenetes előnyökért, amelyeket ez a születési baleset adott számunkra.”
Így magyarázva nehéz tagadni a szerencse, a véletlenszerűség és a jó szerencse fontosságát az életben. És ezek a tényezők kritikus szerepet játszanak.
Abszolút siker vs. relatív siker
A kérdés megválaszolásának egyik módja az, ha azt mondjuk: A szerencse abszolút értelemben, a kemény munka pedig relatív értelemben számít többet.
Az abszolút nézet figyelembe veszi a siker szintjét mindenki máshoz képest. Mi teszi valakit a világ legjobbjává egy adott területen? Ezen a szinten tekintve a siker szinte mindig a szerencsének tulajdonítható. Még akkor is, ha jó kezdeti döntést hoz valaki- például Bill Gates számítógépes cégalapítás mellett dönt -, nem értheti meg mindazokat a tényezőket, amelyek világszínvonalú eredményeket okoznak.
Általános szabály, hogy minél vadabb a siker, annál szélsőségesebb és valószínűtlenebb körülmények okozták. Gyakran a megfelelő gének, a megfelelő kapcsolatok, a megfelelő időzítés és ezer más hatás kombinációja, amelyet senki sem elég bölcs előrelátni.
Aztán itt van a relatív nézet, amely figyelembe veszi a siker szintjét a hozzád hasonlókhoz képest. Mi a helyzet azzal a több millió emberrel, akik hasonló szintű oktatásban részesültek, hasonló környéken nőttek fel, vagy hasonló szintű genetikai tehetséggel születtek? Ezek az emberek nem érik el ugyanazokat az eredményeket. Minél lokálisabbá válik az összehasonlítás, annál több sikert határoz meg a kemény munka. Ha összehasonlítod magad azzal, aki hasonló szintű szerencsében részesült, akkor a különbség a szokásokban és a választásokban van.
Az abszolút siker a szerencse. A viszonylagos siker döntések és szokások.
Ebből a definícióból természetesen következik egy fontos meglátás: Ahogy az eredmények szélsőségesebbé válnak, a szerencse szerepe növekszik. Vagyis amint abszolút értelemben sikeresebbé válik valaki, sikerének nagyobb részét a szerencsének tulajdoníthatjuk.