A táblás és a tekercses kerítések szerkezetileg és felhasználási területük szerint is különböznek, ezért megfelelő kapu is eltérő lehet. A táblás kerítések masszívabb, stabilabb kialakításúak, ezért az ezekhez illeszkedő kapunak is szilárdabbnak kell lennie. Ebben az esetben ez könnyen megoldható, hiszen a kerítéstáblákból kaput is ki lehet alakítani. Így a kerítés egysége is megmarad, a kapu gyakorlatilag belesimul a táblák sorába.
A kérdés itt inkább az, hogy egyszárnyú kapu legyen, ami egyszerű, de stabil megoldást nyújt, ha a bejáró szélessége nem igényel nagyobb nyitási felületet. Vagy inkább a kétszárnyú kaput kell választani, ami szélesebb átjárók esetén ajánlott, mivel ez lehetővé teszi nagyobb járművek, autók, teherautók behajtását. A toló- vagy úszókapu olyan szélesebb bejáróknál ajánlott, ahol fontos, hogy a kapu oldalirányban elmozdulva nyíljon, helyet spórolva a belső téren.
A tekercses kerítések könnyebb szerkezetűek és kevésbé masszívak, mint a táblás kerítések, ezért a kapu kiválasztásakor is inkább egyszerűbb, könnyen kezelhető megoldásokat érdemes választani. A legelterjedtebb a fakeretre épített hálós kerítésből készült kapu, ami a szükséges szélességnek megfelelően lehet egyszárnyú vagy kétszárnyú is. Ha valamiért ennél stabilabb kapura van szükség (például gyakori nyitogatás vagy egyéb igénybevétel miatt), akkor jó megoldás lehet a 2D táblás kerítés felhasználása kapuként. Ez nem üt el nagyon a hálós kerítés jellegétől, mégis elég stabil szerkezetű.
Ugyanakkor táblás és tekercses kerítés esetén is vásárolhatunk készen kaput, akár bejárati, akár kétszárnyú kapu kialakításához. Bár ezek eltérnek mindkét kerítésfajta, főleg a hálós megjelenésétől, ugyanakkor a legstabilabb megoldást adják. Ha a kapuválasztásnál a fokozott biztonság és stabilitás az elsődleges szempont, akkor ez lehet a megfelelő megoldás.
A kapuk a fenti általános alapelvek szerint illeszthetők a kerítés jellegéhez és a felhasználási célokhoz, az esztétikai és funkcionális szempontokat is figyelembe véve.