SzTK-Erima: Herke – Horváth, Tótok, Dávid, Nabilek – Haász (Bimbó 69.), Szabó M., Szabó K. (Varga, a szünetben) – Dobi – Nagy G., (Kovács, a szünetben), Ladányi (Golts, a szünetben)
A tabella 11. helyezettjét fogadta csapatunk, azaz kötelező győzelemre számítottunk. A mérkőzés úgyis indult, hogy simán besöpörjük a három pontot, hiszen a kezdetektől mi uraltuk a játékot. Igen ám, de valahogy a 16-os környékén elfogyott a tudomány. Mondhatni még lövőhelyzetbe sem kerültünk nagyon. És ahogy lenni szokott jöttek a vendég kontrák, amik igencsak veszélyesnek tűntek. Ha egy kicsit jobban céloznak a Turai fiatalok, akkor még a vezetést is megszerezhették volna. Igaz az első félidő krónikájához tartozik, hogy a végén nekünk még az üres kapuba sem sikerült betalálnunk. Így egy unalmas kis 0-0-át hozott az első negyvenöt perc. Szerencsére a fiúk átérezték, hogy itt akár még baj is történhet, és egy sokkal támadóbb játékkal rukkoltak elő a második játékrészben. Egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után Dobi Benjamin szerezte meg a vezetést, ami elindította a totális támadás sorozatunkat és a Sárdi-showt. Igen, ellenfelünk kapusa extázisban védett, rendre ő jött ki győztesen a támadóinkkal szembeni párharcokból. Sok-sok ziccert, néhány átlövést, és a végén még egy büntetőt is hárított. De azért fiataljaink összességében győztesen kerültek ki a csatából, hiszen kétszer mattolni tudták a Turai csapatott, ami három pontot eredményezet.
Végül is így elmondhatjuk: Hoztuk a kötelezőt!
Szabó Kálmán: Természetesen most is az az első, hogy gratulálok a fiúknak a győzelemhez! Amúgy, sajnos rengeteg egyéni hiba jellemezte a játékunkat az első félidőben. Igaz mi Csurka Zolival, egy percig nem éreztük veszélyben a győzelmünket, de azért néhány játékosunk mélyen tudása alatt játszott, ami nem engedhető meg egyetlen ellenféllel szemben sem. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg helyzetet hagytunk ki, és ez már meccsek óta így van. Szerencsére már itt a szezon vége, és úgy érzem, jót fog tenni a pihenés mindenkinek. Azért az utolsó meccsen még meg kell tennünk mindent, hogy szépen tudjunk búcsúzni az idei évtől.
Tilos a futsalarena.hu bármely fotójának, írott anyagának a szerzô, illetve a kiadó feltüntetése nélküli újraközlése.
U17: Sima hazai
Szigetszentmiklós
SzTK-Erima: Herke – Horváth, Tótok, Dávid, Nabilek – Haász (Bimbó 69.), Szabó M., Szabó K. (Varga, a szünetben) – Dobi – Nagy G., (Kovács, a szünetben), Ladányi (Golts, a szünetben)
Tura VSK: Sárdi – Szemjaninyov (Molnár 80.), Orbán, Tóth, Puskás – Árvai, László, Gyenes, Szatai (Gergelyi 71.) – Gráczer (Boda 71.), Batizi,
Gól: Dobi (54.), Golts (67.)Tóth
A tabella 11. helyezettjét fogadta csapatunk, azaz kötelező győzelemre számítottunk. A mérkőzés úgyis indult, hogy simán besöpörjük a három pontot, hiszen a kezdetektől mi uraltuk a játékot. Igen ám, de valahogy a 16-os környékén elfogyott a tudomány. Mondhatni még lövőhelyzetbe sem kerültünk nagyon. És ahogy lenni szokott jöttek a vendég kontrák, amik igencsak veszélyesnek tűntek. Ha egy kicsit jobban céloznak a Turai fiatalok, akkor még a vezetést is megszerezhették volna. Igaz az első félidő krónikájához tartozik, hogy a végén nekünk még az üres kapuba sem sikerült betalálnunk. Így egy unalmas kis 0-0-át hozott az első negyvenöt perc. Szerencsére a fiúk átérezték, hogy itt akár még baj is történhet, és egy sokkal támadóbb játékkal rukkoltak elő a második játékrészben. Egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után Dobi Benjamin szerezte meg a vezetést, ami elindította a totális támadás sorozatunkat és a Sárdi-showt. Igen, ellenfelünk kapusa extázisban védett, rendre ő jött ki győztesen a támadóinkkal szembeni párharcokból. Sok-sok ziccert, néhány átlövést, és a végén még egy büntetőt is hárított. De azért fiataljaink összességében győztesen kerültek ki a csatából, hiszen kétszer mattolni tudták a Turai csapatott, ami három pontot eredményezet.
Végül is így elmondhatjuk: Hoztuk a kötelezőt!
Szabó Kálmán: Természetesen most is az az első, hogy gratulálok a fiúknak a győzelemhez! Amúgy, sajnos rengeteg egyéni hiba jellemezte a játékunkat az első félidőben. Igaz mi Csurka Zolival, egy percig nem éreztük veszélyben a győzelmünket, de azért néhány játékosunk mélyen tudása alatt játszott, ami nem engedhető meg egyetlen ellenféllel szemben sem. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg helyzetet hagytunk ki, és ez már meccsek óta így van. Szerencsére már itt a szezon vége, és úgy érzem, jót fog tenni a pihenés mindenkinek. Azért az utolsó meccsen még meg kell tennünk mindent, hogy szépen tudjunk búcsúzni az idei évtől.